Lengyel Géza (író)
| Lengyel Géza | |
 | |
| Született | Lővinger Géza 1881. január 4.[1] Heves |
| Elhunyt | 1967. november 3. (86 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lengyel Géza, született Lővinger[4] (Heves, 1881. január 4. – Budapest, 1967. november 3.[5]) magyar író, újságíró, szakíró, kritikus, lapszerkesztő.
Élete
[szerkesztés]Lővinger Bertalan és Schwarcz Amália (1853–1928)[6] gyermekeként született. Budapesten, Egerben és Szegeden végezte középiskolai tanulmányait. 1902-től a nagyváradi Szabadság című lapnál működött újságíróként, majd 1905-től a lap szerkesztője lett. Nagyváradon kapcsolatba került Ady Endrével, s később könyvet is írt róla. 1906-tól a Budapesti Naplóban, 1914-től a Pesti Naplóban jelentek meg cikkei. Írásai a Huszadik Században, a Vasárnapi Újságban és az Új Időkben is megjelentek. Kezdettől a Nyugat című irodalmi folyóirat főmunkatársa volt, 1912-ig vezető műkritikusa. Mint a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) titkára és a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója közgazdasági kérdésekkel is foglalkozott. Szépirodalmi műveiben a korabeli modern realista törekvésekhez kapcsolódott. Életművében jelentős helyet foglal el műkritikusi tevékenysége. 1919-ben Művészélet címmel lapot indított, amely rövid működést követően megszűnt. Képzőművészeti kritikái főleg a Nyugatban jelentek meg. Az 1960-as évektől kiállításai kritikáit a Művészet című lap közölte. Sorozatot írt Herman Lipót, Lyka Károly és Kisfaludi Strobl Zsigmond munkásságáról. Magyarra fordította az orosz Kuprin és a dán Georg Brandes írók műveit, akárcsak Zola válogatott művészeti írásait. Válogatást készített Bíró Lajos műveiből, melyet 1957-ben jelentetett meg Szolgák országa címmel. Tagja volt Magyar Újságírók Országos Szövetségének.
Családja
[szerkesztés]Házastársa Bíró (szül.: Ungár) Irén volt, Ungár Ignác és Löffler Lujza lánya, akivel 1908. december 23-án Budapesten kötött házasságot.[7]
Lánya Lengyel Zsuzsanna (1910–?), veje Wirth Pál Jenő.[8]
Főbb művei
[szerkesztés]- Véletlenek (novellák, Budapest, 1910)
- A csodatevő könyv (elbeszélés, Budapest, 1912)
- Kis házak között (regény, Budapest, 1912)
- Ady a műhelyben (Budapest, 1957)
- Magyar újságmágnások (Budapest, 1963)
- A szép mesterségek kezdete. Ferenczy István sorsa (életrajz, Budapest, 1964)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ National Library of Israel Names and Subjects Authority File. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 3281/1898. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 977. kép 1. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 57. oldal 13. sor
- ↑ Budapest, 13. kerületi halotti anyakönyv, Familysearch
- ↑ Lővinger Bertalanné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 208/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 552/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Wirth Pál és Lengyel Zsuzsanna házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 252/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar Scifitörténeti Társaság
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 530. o. Online elérés
- Losonci Miklós: Lengyel Géza emléke (1968) Művészet, 2. szám Online elérés
- Kozák Péter: Névpont. Lengyel Géza pályakép, 2021
